Hát mert mindig is gyűlöltem, ha valaki bagózik. Ez van. De mióta megtudtam, hogy babát várok, valahogy még jobban megundorodtam az egésztől. Ezt fontos volt tisztáznom, mert az előző bejegyzésből nem derült ki, hogy babát várok. Akkoriban annyira nem realizálódott bennem ez az egész helyzet, hogy sokkal fontosabbnak tűnt, hogy mi van a munkámmal - illetve éppen akkor, hogy mi nincs, hiszen szokás szerint később kaptam meg az alapokat, mint kellett volna. Persze utána - pont a terhesség durvább szakaszára beindult az élet és elárasztottak melóval - azóta is dolgozom egyfolytában. Kicsit belezavart az egészbe az a fránya szülés, de hamar összerázódtunk: a baba, a számítógép és én.
Ezen túl, ahogy lesz időm, visszatekintek a babavárásra, mert a terhesség hónapjai alatt nem volt időm leírni a történéseket. Arra persze már nem tudok vállalkozni, hogy az időközben felmerült "magvas" gondolataimat is rögzítsem - tekintve, hogy már rég elfelejtettem őket. Talán mégsem voltak annyira magvasak...
